Drazsé

Ott felejtettek :-(

Reggel mindig anya visz le sétálni. Azaz, nem is sétálunk, csak addig, amíg a futihoz nem érünk. A futi, az a futtató, ha esetleg valaki nem tudná. Ott labdázunk, meg haverok vannak. Jó ott.

Este meg többnyire Andris visz le. Na, az tényleg csak séta. De az is jó. Szeretek sétálni is.

Tegnap este viszont Andris azt mondta az autónál, hogy “Hoppá”. Ez azt jelenti, hogy be kell ugranom a kocsiba. Persze csak jutalomfalatért ugrom, mondanom se kell. Beugrottam, meg is kaptam, minden rendben. Autószerelőhöz mentünk, a Lacihoz. Mert kilyukadt a gumi. Nem nagyon. Kicsit.

Drazsé autóban

Én az autóban

Amíg ők gumiztak, én rohangáltam, ahogy szoktam. Azután jött megint a Hoppá! – ugrás – jutalomfalat. Haza autóztunk. Andris kiszállt. Bezárta a kocsit és bement a kapun.

Jól van, gondoltam, biztos van valami sürgős dolga, nekem is szokott lenni. Szép nyugodtan vártam, majd csak jön. De nem jött. Aggódni kezdtem. Miért nem jön már? Annyira aggódtam, hogy mélyen elaludtam.

Drazsé alszik

Aggódva alszom

Nagyon, de tényleg nagyon sokára lejött Andris. Az otthoni ruhájában. És akkor végre felmehettem a lakásunkba. Anya nagyon dühös volt. Andris meg csak dünnyögött. Azután anya össze-vissza ölelgetett, simogatott és azt mondta: “Jó hogy nincsen kicsi gyerekünk. Mert te azt is elveszítenéd.”

De később mindenki megbocsátott mindenkinek. Mert mi ilyen megbocsátóak vagyunk. Még én is. Pedig nem szeretem, ha ott felejtenek.

Már (még) kapható!

Dr.Drazsé mesél

Borító terv: Bálint Bori (11 éves)

Ajándékot kaptam!

Képzeljétek, én is kaptam ajándékot Karácsonyra!

Nézzétek csak, milyen ügyesen bontottam ki!

 

 

Boldog Karácsonyt!

Boldog Karácsonyt kívánnak

a népszigeti Életmód Klub tagjai

(köztük persze én is, dr. Drazsé 🙂

 

 

Megjelent!

Már a boltokban van a mesekönyvem! Vegyétek, vigyétek, élvezzétek!

Dr.Drazsé mesél

Borító terv: Bálint Bori (11 éves)

 

Voltam a TV-ben!

Én még az életemben nem voltam benne a televízióban! Általában otthon szoktam nézni anyáékkal, bár, hogy őszinte legyek elég hamar megunom. Olyankor átmegyek a másik szobába és befekszem a függöny alá és alszom egy jót. Csak akkor jövök ki újra, ha mondjuk ugatást hallok a tévéből. De ez elég ritkán fordul elő. És persze soha nem értettem, hogy azok a kutyák hogy kerülnek bele a tévébe. Már megnéztem a tv háta mögött is, hátha oda bújtak. De nem. És látom meg hallom őket, de szaguk egyáltalában nincs. Nagyon furcsa dolog ez.

Drazsé az ATV-ben

Fotó: ATV.hu

De ma ÉN voltam a tévében. Anyával bementünk egy nagy épületbe, az volt ráírva, hogy ATV. Ezt anya mondta meg nekem. Ebben az ATV-ben bementünk egy nagyon furcsa szobába, amelyikben mindenféle masinák voltak. Anya szerint kamerának hívják őket. Anya beszélgetett egy Rónai Egon nevű bácsival. RÓLAM beszéltek! Meg a MESEKÖNYVEMRŐL! De én nem nagyon tudtam figyelni rájuk, mert az egyik olyan izé, kamera, vagy mi, az folyton izgett-mozgott az orrom előtt. Nekem meg muszáj volt azt bámulni, ahogy jobbra-balra mászkált.

mozgó kamera

Eredeti fotó: ATV

Ha ide kattintotok, meg is nézhetitek!

Anya beszélgetett 168 rádióban

Már a mesekönyvembe is beleírtam, elképzelésem sincsen arról, hogyan tud anya ilyen sok rádióban beszélni egyszerre. Mert beszélni azt tud, de egyszerre ennyi helyen?!

Most pedig meg is hallgattam, a Pásztor Magdi nénivel csevegett. Na, persze, már megint rólam.

Ti is meghallgathatjátok, ha ide kattintotok!

168 óra online

Kép: 168 óra online

Anya, Pásztor Magda meg ÉN

 

Dedikálunk!

Sziasztok Mindenki!

Képzeljétek, el, hogy anyával a Dunapark Kávéház galériáján december 12-én fél 6-tól kezdve dedikáljuk a Drazsé mesél című könyvünket! Én persze nem értem pontosan, mi az a dedikálás, de anya azt mondta, az nem baj, mert ti tudjátok, én meg csak legyek ott vele. Hát jó. Én a magam részéről ott leszek. Meg persze anya is. A XIII. kerület Pozsonyi út 38-ban. Mert ott van a Dunapark Kávéház.

Dedikálás

Itt a plakátunk!

És itt a mesekönyvünk! Gyertek minél többen!

mesekönyv borító

Ez a mesekönyv!

 

 

Jó volt!

Nagyon jó volt a könyvbemutató! Anyának igaza volt, tényleg hazaértünk arról a Hajdú Szobosz Lóról. És rengeteg ember volt ott! Én meg anya mellett feküdtem szemben a sok-sok emberrel és mind ENGEM néztek. Anya meg közben egy-egy jutalomfalatot dugdosott nekem oda, hogy maradjak szépen nyugton. Nyugton is maradtam, mert, mint tudjátok, rendkívül okos vagyok. És tudok viselkedni.

Drazsé

Ja, és nagyon sok barátom is ott volt! Amikor megláttam őket, akkor persze szerettem volna odarohanni hozzájuk, de anya észrevette és nagyon szigorú arcot vágott. Így aztán csak akkor randalíroztam egy kicsit – de már az előtérben – amikor Kókusz megérkezett. Na meg egy kicsit akkor is, amikor Mogyi is megjött. De amíg bent voltunk és Székhelyi József  felolvasott az ÉN mesekönyvemből, addig borzasztó jó voltam. És figyeltem. Azt persze ti nem tudjátok, hogy mi a Székhelyi Művész Urat otthon csak simán Jocónak hívjuk. Mert ő anya unokatestvére. És azt mondta, mielőtt felolvasott, hogy én meg az ő unokaöccse vagyok. Nna, van nektek ilyen híres rokonotok?

Székhelyi József

Ha ide kattintotok, meg is nézhetitek, milyen gyönyörűen tud felolvasni a mi Művész Rokonunk!

Hajdú Szobosz Ló

Nem fogjátok elhinni! Valami Hajdú Szobosz Lón vagyunk anyáékkal. Ez persze még nem lenne rossz – bár nem igazán tudom, milyen ló ez a Hajdú Szobosz, és miért van neki két vezetékneve – ha nem holnap lenne a KÖNYVBEMUTATÓM!

Hajdú

Kép: mek.oszk.hu

Ez egy Hajdú meg egy Ló

De holnap lesz! Ezek meg itt nyugodtan úsznak, szaunáznak, és nem törődnek vele, hogy én halálra izgatom magam.

És csak holnap akarnak hazamenni! És ha nem érünk haza? Tudják ezek egyáltalán mennyi ideig tart innen hazaérni? Anya azt mondja, bőven otthon leszünk már délre. Hát nagyon remélem, hogy igaza van! Mert én ½ 6-kor akkor is ott leszek a Tátra u. 20/b-ben, az Újlipótvárosi Klub Galériában, ha gyalog kell innen hazaügetnem! Vagy ezen a Szobosz lovon! Ugye jöttök ti is?

mesekönyv borító

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!